Beszakadó rubel, összeomló költségvetés, menekülő tőke, lefújt Déli Áramlat, infláció, áruhiány, pánik: pár nap alatt megrendült az elemzések illiberális sztárja, Oroszország. Pár nap múlva lesz a 15. évfordulója annak, hogy Vlagyimir Putyin először Oroszország elnöke lett, de e másfél évtized végére a keleti óriás oda jutott, ahonnan a kilencvenes évek végén elindult: mély, strukturális válságba. Megbukott a putyini modell?
Már csak azért is fontos ezt a kérdést feltenni, mert amíg az ezredforduló előtt több évtizedes hanyatlás, a Szovjetunió és az egész kommunista blokk összeomlása, a jelcini időszak vadkapitalista anarchiája vezetett az orosz csődhöz; a kétezres években a világgazdaság pénzbősége és az energiahordozók iránti, sokáig kimagasló kereslet óriási lehetőségeket adott Oroszországnak, hogy okos politikával hosszú távon fenntartható fejlődést biztosítson magának. Ehhez képest Oroszország ebben a pillanatban pont azt bizonyítja, hogy elherdálta a lehetőségeit: gyengeség, fenntarthatatlanság és a nemzetközi folyamatoknak való drámai kiszolgáltatottság jellemzi 2014 Oroszországát.
*
Tudjuk, Magyarországon (és a világban sokfelé) tömegek rajonganak a putyini modellért, és Oroszországban látják a „hanyatló” Nyugat felemelkedő ellenfelét, a jövő csillagát. Az idei hírek alapján hazánk kormányzatától sem állt messze a gondolat. Pedig elegendő csak annyit tenni, hogy összevetjük a nyugati világ, az Egyesült Államok, az európai nagyhatalmak, az EU egész tömbjének az alapvető gazdasági és társadalmi adatait, jellemzőit, folyamatait Oroszországgal. A meccs tulajdonképpen itt el is dől. Természetesen a nyugati világnak is vannak mély, alapvető problémái − ezen belül is inkább Európának, lásd a demográfia alakulását és a jóléti rendszerek fenntarthatatlanságát −; de Oroszországot, annak fejlettségét, jövőképességét így sem lehetett egy lapon említeni a Nyugat állapotával és lehetőségeivel. Az év elején összegyűjtöttem néhány alapvető, összehasonlítható adatot: látható, egyszerűen nem egy ligában játszanak a most sajnálatos konfliktusba keveredett felek; s a Nyugat az, melynek minden téren jóval nagyobb tartalékai vannak Oroszországhoz képest.
Hogy mije van Oroszországnak? Olaja, gáza − és sok-sok atomfegyvere. Hogy más nincs a tarsolyában, hogy az elmúlt szerencsés másfél évtizedben nem sikerült több lábra állnia, stabilabb alapokra építkeznie, azt pont az elmúlt napok eseményei mutatják. Azzal, hogy exportbevételeinek kétharmadát, költségvetésének felét az olaj- és gázeladások biztosítják, Oroszország ezen a téren nem látszik többnek egy egydimenziós olajsejkségnél.